en-Kinek kell kerítést építenie?

Mit mond a törvény?

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

A kerítés elkülöníti a telkeket, véd a kívülről jövőkkel szemben, de például az állatok, gyerekek utcára szaladása ellen is jó szolgálatot tesz. Építése ezért mindenkinek saját érdeke.

Viszont: építése nem kötelező.

Kié a szomszédtól elválasztó kerítés?

A legtöbben a kerítésépítésre voksolnak. De kinek a feladata a szomszéddal közös határvonalon a kerítés létrehozása, illetve annak karbantartása?

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet szabályozza ezt a kérdést.

Hatósági építés elrendelése esetén a telektulajdonos a homlokvonalon, a telek jobb oldalán futó és a hátsó telekhatár feléig futó vonalon köteles kerítést építeni és fenntartani. Ha a telekviszonyok bonyolultabbak, például nyeles telek, két utca közötti, akkor is a rendelet ad támpontot. Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.

A kerítésépítés szabályai

A kerítés műszaki építménynek minősül, ám építése nem engedélyköteles. Ez viszont nem azt jelenti, hogy bármilyen lehet, ezt is az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet, illetve a helyi önkormányzat szabályozza/szabályozhatja.

A kerítésnek teljes egészében a telken belül kell állnia.

A közterület használatát semmilyen módon nem veszélyeztetheti az építtető, például szögesdrótot csak 2 méteres magasság felett a kerítés belső oldalán lehet alkalmazni.

A kapu nem nyílhat közterületre.

Ha helyileg nincs szabályozva az építés, akkor tömör kerítés 2,5 méteres magasságban építhető.

Üdülőövezetben kizárólag nem tömör kerítés vagy élő sövény létesíthető.

A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.

Ha műemlék telkén álló kerítés építéséről van szó, arra szigorúbb szabályok érvényesek.

Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.

Kerítés 

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

44. § (1) A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.

(2) * A kerítés legnagyobb magasságát a helyi építési szabályzat megállapíthatja.

(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.

(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.

(5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.

(6) *

(7) * Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.

(8) * Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között – a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál – meg volna osztva.

(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.

(10) * Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.

(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.

(12) * Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli.

(13) *

(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.

(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.

(16) * A honvédelmi és a katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telek telekhatárán, annak tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kerítést kell létesítenie. A kerítés nyomvonalában az őrzést biztosító építmény, illetve a kerítésre őrzést biztosító jelzőrendszer eleme elhelyezhető. Ezen telek esetében a (14) bekezdésben foglaltaktól – a külön használatú telekrész használatához szükséges műszaki megoldás építésügyi hatósági engedélyezése mellett – el lehet térni.

Forrás - net.jogtar.hu